Jelen felsorolásban próbáljuk mindenki számára érthetően megfogalmazni és osztályozni a különböző, általunk is használt textil nyomtatási eljárásokat. Mivel számunkra az a legfontosabb, hogy Ön elégedett legyen, ehhez úgy gondoljuk, hogy az egyik legfontosabb lépés a megfelelő tájékoztatás. A lent leírtak több év tapasztalatát tükrözik mind szolgáltatóként, mind pedig felhasználóként. Minden szempontból tökéletes nyomtatási eljárás NEM LÉTEZIK. A textília anyaga, a minta színeinek száma, a minta részletessége, a nyomtatás darabszáma, a textília színe, a kapott minta formátuma, a felhasználás célja, és nem utolsó sorban a rá szánt anyagi keret függvényében változik, hogy melyik előnyös, és melyik az, amely egyáltalán megoldható.

 

Direkt - szitanyomáskor, egy előre elkészített sablonon keresztül kerül a kikevert színű, sűrű halmazállapotú festék közvetlenül a póló anyagára/anyagába. Véleményünk szerint ez az egyik legtartósabb póló nyomtatási technológia, hiszen a felhasznált festék a lehető legjobban kerül a póló anyagába.
Hátránya, hogy kis darabszámnál anyagilag nem éri meg, ugyanis mintánként, és minták színeiként külön sablont kell készíteni. Ebből következik, hogy felhasznált színenként nagyon megdobja az elkészítés árát. Szitanyomással elkészíthetők különböző fényképek, színátmenetes minták is. Ilyenkor főként a 4 nyomdai alapszínt használva áll össze a kép az emberi szem számára. A végeredményt leginkább úgy képzelhetjül el ilyenkor, mint egy nagyon rossz minőségű tintasugaras nyomtató képét. De kis mértékben hasonlít az újságok nyomtatásakor használt színkeverésre is. További hátránya a direkt szitázásnak, hogy durvább szövésű anyagok esetében (pl piké pólók, tenisz pólók) a textília szerkezete erősen látszik a nyomaton, ami zavaró lehet. Ezen technológiánál leginkább a konkrét, elkülönülő,.

Gyártása 1 színű minta esetében 10db-tól javasolt.

 

A gyártás folyamata nagy mértékben megegyezik a direk-szitázással. A különbség annyi, hogy itt nem közvetlenül a póló anyagára kerül a festékanyag, hanem egy úgynevezett transzfer-papírra, melynek célja szó szerint a transzferálás, vagyis az átvitel a pólóra. A transzfer-szitázás előnye, hogy az elkészült minta egy ideig tárolható felnyomás nélkül is. Felnyomás alatt a magas hőmérsékleten történő préselést értjük. Ennek előnye, hogy a már leszitázott minta a későbbiekben, utánrendelés esetén is felhasználnálható, és nem kell újabb sablont készíteni. Továbbá , hogy a megfelelő nyomás és hőmérséklet beállításával durvább szövésű anyagokra is nyomható (mint például piké pólók), a minta kinézetének romlása nélkül.

Oldalunkon a "szitanyomatként" feltűntetett minták egy részét  "plotteres vágással" készítjük. Ennek oka főként, hogy az adott mintából kis darabszámú rendelés van. A plotteres vágás és a transzfer-szitázás tulajdonságai szinte teljesen azonosak.

 

Transzfer-fóliás nyomtatáskor a kívánt mintát színes lézernyomtatóval, egy speciális papírra nyomtatjuk, majd az hőprés segítségével visszük fel a pólóra. Ebben az esetben lényeges különbség van a világos és sötét textíliákra való nyomtatáskor. Előnye ennek a nyomtatásnak, hogy fotók és színátmenetes grafikák nyomtathatók, továbbá, hogy kis darabszámban gyors, és kifizethető megoldás.

Világos textíliák esetében a transzfer fólia attetsző. Ilyenkor a kép tükörképe kerül nyomtatásra a fóliára. Ez azért fontos, mert ilyenkor a század-milliméter vastagságú lézerfesték a póló és az áttetsző fólia KÖZÖTT helyezkedik el nyomtatás után. A színes pólóra nyomtatáshoz viszonyítva ez a kettő közül a tartósabb megoldás. Hátránya ennek a verziónak, hogy a lézernyomtató nem nyomtat fehéret, így ha a kép egy színes (pl sárga, világosszürke) alapra kerül, akkor az egész mintának olyan árnyalata lesz. Roszabb esetben ezek a színek keverednek. Például egy királykék minta nyomtatása egy sárga pólóra, egy nagyon sötétzöld mintát fog eredményezni.
Magas hőfokon kell transzferálni, ami miatt 100% műszálas anyagokra nem javasolt. Megoldható, de nem javasolt.

Sötét textíliák esetén, egy fehér alapszínű fólia használatos, mely teljes egészében felkerül a pólóra. Ilyenkor a kapott nyomat teljesen színhű lesz (a fehér alap miatt). A fóliát úgy kell elképzelni, mint egy matricát. A matricára felkerül a minta, majd ezt az egészet lehúzzuk a hordozó rétegről. Természetesen ez nem ragasztóval kerül a pólóra, hanem ezt is hőprés segítségével préseljük az anyagra. Ilyenkor a keresztmetszetet tekintve a lézerfesték kerül legkívülre, melynek hátránya, hogy a kisebb külső behatások - mint pl karcolás, gyűrődés - erre van először hatással. Mivel a fólia teljes egészében fehér, így nem nyomtatható 1:1 rá a pólóra, mert akkor a fehér margó is látszana, és egy téglalap alakú mintát kapnánk. Lehetőség szerint ezt körbevágjuk, hogy minnél kevesebb 'csúnya' felesleg látszódjon. Viszont kb. 1 mm-es keretet ráhagyunk a vágásra, mely alapesetben fehérrel látszódna a pólón. Ezt egy, a póló színéhez hasonló szín nyomtatásával próbáljuk korrigálni, mely egy kevésbé észrevehető keretet fog eredményezni, mint az a lenti példa is szemlélteti.

Tartósságát tekintve... Egyesek szerint egy év és heti egyszeri mosás után is egész jó a minta. Eme sorok írója tapasztalatai szerint az itt felsoroltak közül tartósággát tekintve rossz. Bár annyit hozzátennék, hogy én 60°C-on és NEM kifordítva szoktam mosni őket...

 

Vágóplotternek nevezzük azt a szerkezetet, mely a számítógép vezérlésével, egy előre legyártott, XY színű fólia-tekercsből körbevágja a megrajzolt mintát. Ha valaki látott már régebben betűkivágást matricából, ez ugyan az, csak a felhasznált anyag más.

A felhasznált fólia, egy vékony, rugalmas, gumi-szerű anyag, melynek egy részét szó szerint beleolvasztjuk a póló anyagába. Ez egy viszonylag alacsony hőfokon olvadó anyag. A fólia teljes keresztmetszetében azonos színű, így ha felülete sérül is, a szín továbbra is megmarad. Mint minden gumi, ez is idővel elöregszik, és repedezni kezd. Ez tapasztalataink szerint kb másfél év.

Nagy hátránya, hogy a felhasznált fóliákból előre legyártott színválaszték van, így 'egyedi' színek készítésére nincs lehetőség. Továbbá a vágóplotter precizitása és a gyártás folyamata nem teszi lehetővé az apró részletek kidolgozását.

Azon kész mintáink esetében, mikor a szitanyomatot helyettesítjük ezzel a technológiával, ott a minták teljesen megfelelőek ezen technológia alkalmazására. Tehát attól nem kell tartani, hogy valami részlet lemarad a látott képről. Tartósságát, szellőzését és tapintását tekintve megegyezik a transzfer-szitanyomással.

1-1 darab sportmez feliratozására ez az egyetlen megfelelő és megfizethető technológia.

 

A jobb oldalt látható értékelést tekintve valószínűleg mindenki ezt választaná. A buktató csak annyi benne, hogy ez a létező legdrágább megoldás.

Képzeljünk el jó nagy tintasugaras nyomtatót, melybe nem papírt teszünk, hanem pólót. Itt a nyomtató közvetlenül a pólóra nyomtat. A speciális festék mindenféle transzferálás és trükk nélkül egyből a pólón (és annak szöveteiben) köt meg. Nincs háttér, tapintása a legjobb, tartósságra egész jó.

Egy fehér pólóra nyomtatáskor tapintásra szinte senki nem mondja meg, hogy ott van egy nyomtatás.

Színes póló esetében azonban a nyomtató nyomtat egy fedő, fehér alapot, melyre azután nyomtatja magát a képet. Ez tapintásra vastagabb, és tartósságra egy lehelletnyivel roszabb, mint a fehér pólós megoldás.

Ára valójában nem a nyomtatás költsége miatt magas, hanem az egyéb apróságok miatt. A nyomtató napi szintű karbantartást igényel, a pólók előkezelést, a nyomtatni kivánt minta szerkesztést... És persze a nyomtatót is meg kellett venni valamiből... :-)

Akinek sok pénze van, és tartós, szép, mondhatni fotórealisztikus mintákat szeretne például sötét pólóra, azoknak ezt a technológiát javasoljuk.


MINDEGYIK ELJÁRÁSNÁL A KÉSZ PÓLÓNÁL JAVASOLT KEZELÉS:

Mosni: Kifordítva, max 40°C-on
Vasalni: Tilos

Kotysoft™
Amalon Szolgáltató Bt.
1106 Budapest, Fehér út 3. (Cédrus Piac)